A CSR is az üzlet szerves része

Az Európai Bizottság már 2002-ben megfogalmazta a CSR definícióját, mégis több civil szervezet, szakmai intézmény is kísérletet tett saját definíciójának elfogadtatására. Nem csoda, hiszen minden szervezet a saját céljaihoz illeszkedő fókuszpontokat törekszik hangsúlyozni. Ugyanakkor a szakmai viták, önérdekből eredő átfogalmazások azt eredményezték, hogy sokan máig sem értik igazán, hogy mit is értünk akkor CSR alatt?

Van, aki kizárólag vállalati menedzsment eszközöket lát a három betű mögött, van, aki ezzel ellentétben az egyének szemléletére, attitűdjére, hitére helyezi a hangsúlyt. Van, aki a politikai és gazdasági rendszert tartja a legfontosabbnak, van, aki a fogyasztók mindennapi vásárlási döntéseit azonosítja a kulcsként. Van, aki a "csinálásban", s van, aki az erről való "beszélgetésben" látja a legfőbb változtatási erőt. Van, aki szerint ez is az üzlet része, s van, aki altruista viselkedésmódot várna el ennek égisze alatt. Véleményünk szerint ezek a megközelítések megférnek egymás mellett, kiegészítik egymást. A szakmai viták és ütköztetések pedig előbbre visznek minket a "nyer-nyer" megoldások azonosításában.

Mi elfogadjuk az Európai Bizottság erre irányuló megfogalmazását, továbbá építünk a fenntartható fejlődés fogalomrendszerére, ahogy már kifejtettük máshol. Itt ezeket kiegészítve összegyűjtöttünk néhány olyan alapvető elvet és szabályt, amelyek értelmezésünk szerint szorosan kapcsolódnak a CSR-hez. Ezáltal definiáljuk a CSR koncepció vállalatokat érintő legfőbb pilléreit:

• önkéntességen alapul, azaz azok az intézkedések tartoznak a CSR területéhez, amelyeket a vállalatok önként vállalnak és valósítanak meg, a saját maguk által választott célok és módszerek szerint, a saját tempójukban;
• a fenntartható fejlődés három területére épít, azaz a gazdasági célok és szempontok mellett a vállalatok a környezeti és szociális szempontokat is integrálják döntéseikben;
• az érintettekre támaszkodik, azaz a vállalatok erőfeszítést tesznek, hogy az érintettek elvárásait, véleményét, ötleteit és aggályait megismerjék, azokat figyelembe vegyék célkitűzéseik és mindennapi működésük során és/vagy megválaszolják azokat;
• a teljes vállalatot áthatja, azaz minden folyamatában, funkciójában és tevékenységében jelen van egy alapvető szemléletként;
• nincs általános recept, azaz minden iparág, méret, földrajzi elhelyezkedés speciális CSR vonatkozásokat vet fel, amely kihívásokra minden vállalatnak egyedi és saját válaszokat kell kidolgoznia;
• hosszútávú koncepció, azaz elsősorban a közép- és hosszú távú célok megfogalmazását és elérését célozza, ezáltal nem alkalmasak az ad hoc intézkedések, hanem átgondolt, tudatos intézkedési tervekre van szükség;
• rövid távú eredményeket is hozhat, azaz a hosszú táv ellenére szükséges és javasolt rövid távon is megfogható hatást eredményező intézkedéseket végrehajtani;
• kulcsfontosságú a hitelesség, azaz a tettek és szavak összhangban kell, hogy legyenek, csak tényleges cselekedeteinkről és viselkedésünkről beszéljünk;
• a versenyképességet erősíti, azaz nem az üzleti célok felülírását jelenti, hanem azoknak a módszereknek a kialakítását és megvalósítását, amik révén azok fenntartható és felelős módon érhetőek el;
• szervezeti tanulás szükséges, azaz sok esetben a vállalat és azt alkotó egyének magatartásának módosulását eredményezi, bizonyos esetekben az értékek, hiedelmek, attitűd megújulását is jelentheti;
• racionális döntések, azaz nem az altruizmust, az üzleti célok szem elől tévesztését javasolja a vállalatvezetők, döntéshozók számára;
• folyamatos, azaz nem egyszeri vizsgálatról, célkitűzésről és intézkedésről van szó, hanem egy visszacsatoláson és önvizsgálaton alapuló folyamatos megújulásról.

Részletesebben a Haladóknak menüpont alatt olvashat a CSR-ről, továbbá itt összegyűjtöttük az elmúlt években tapasztalat legfontosabb kérdéseket, amelyeket meg is válaszoltunk.